Kreatív Italfórum 2010. január

cikk küldés nyomtatás

Közel négyszáz látogatójával a vártnál is sikeresebben zajlott le a kiadónk által január 25-én megrendezett első Kreatív Italfórum. Az előadásokon és az azokkal párhuzamosan zajló bemutatókon az italpultokban dolgozó mixerek, baristák, sommelierek és csaposok személyesen találkozhattak a különféle italok forgalmazóival, végigkóstolhatták azok aktuális kínálatát. A pódiumon eközben barista- és koktélbemutatókat, molekuláris mixerológiát láthattak az érdeklődők.

A megnyitóban a két moderátor, Kocsis Lilla és Morafcsik Péter arról beszéltek, miért fontos, hogy fejlődjön a hazai italszakma, amihez kellenek a párbeszédek, szakmai események.

Az előadások sorát a vendéglátók által rendszerint nem éppen kitörő örömmel fogadott váratlan vendégek – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Vám- és Pénzügyőrség – képviselői nyitották meg. Dienes Katalin az NFH részéről hatósági ellenőrzéseik gyakorlatáról, a próbavásárlások tapasztalatairól beszélt, az italeladás során elkövetett leggyakoribb hibákat ismertette. Ezek között kiemelt helyet foglal el a megfelelő mérés. Sokan ugyanis hajlamosak megfeledkezni arról, hogy nem elegendő annyit adni, mint amennyiért a vendég fizet, de azt az italt minden esetben hiteles mércével kell kimérni! Ellenkező esetben akár 100 ezer forintos bírság is jöhet.

A másik gyakori hiba, amit elkövetnek a vendéglátósok, hogy csapolt sörök esetében nem tüntetik fel a kiszolgált mennyiséget. Nem elegendő ugyanis csak annyit kiírni, hogy mennyibe kerül egy korsó vagy pohár sör, hanem azt is jelezni kell, hogy egy korsó 5 vagy 4 dl, és így tovább. Ennek elmaradása szintén fogyasztóvédelmi bírságot von maga után.

Dienes Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy igaz, előbb-utóbb csatlakozunk az eurózónához, de addig még a turisták által sűrűn látogatott helyeken is fel kell tüntetni forintban az árakat az étlapokon és itallapokon, mivel az a törvényes magyar fizetőeszköz.

A fogyasztóvédelem után a Vám- és Pénzügyőrség kapott szót Moór Sándor őrnagy, a VPOP Jövedéki Igazgatóságának igazgató-helyettese személyében. Az őrnagy előadásában számos olyan területet érintett, amivel a vendéglátók nagy része nincs tisztában. Ilyenek például, hogy honnan szabad, illetve nem szabad jövedéki terméket beszerezni, azonos italból mennyi lehet egy időben megbontva az üzletben, mik az alkalmi és a közterületi rendezvényekre vonatkozó szabályok. Moór Sándor tisztázta azt is, mik a közvetlenül fogyasztás előtt készített (kevert) italok értékesítésének szabályai, hogyan lehet „elvitelre” jövedéki terméket kiszolgálni, milyen lehetőségek vannak a vendégek által „bevitt” italok fogyasztására. Végezetül megtudhattuk azt is, hogy milyen szankciókra számíthatnak azok, akik vétenek a szabályok ellen.

A második délelőtti blokkot Kovács Kálmán (Bacardi Original Bar) nyitotta előadásával, amelyben az optimális italválaszték kialakításáról beszélt, majd Nagy Zoltán (Boutiq’ Bar) következett, aki az eladás művészetéről beszélt, vagyis arról, a minőségi italválaszték mellett mennyire fontos a gyorsaság és a hozzáértő kiszolgálás.

Nádas Gábor (Thermal Hotel Visegrád) a szállodai italkínálatról tartott előadást, amelyben többek között a rendezvényekre ajánlott „italcsomagok” összeállításának fortélyairól beszélt, illetve azokat a trükköket ismertette, amelyekkel a vendégek előszeretettel dézsmálják meg a szobai minibárt.

Mayer Róbert (Petneházy Club Hotel) a szállodai bárokban tett látogatásai során szerzett tapasztalatairól számolt be. Több mint ötven hotelbárt végigjárva hét fő szempont alapján értékelte azokat. A végeredmény – mondhatni – lehetett volna jobb is, hiszen a megszerezhető 35 pontból a legjobb szállodai bár is csak 19 pontot kapott. Az előadás a leggyakoribb hibákat és hiányosságokat sorolta fel.

A délután a kávéblokk előadásaival folytatódott. Molnár Attila magyar barista bajnok, a Costa Coffee képviselője nicaraguai tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal: elmesélte, hogyan, milyen körülmények között töltött el egy hetet egy nemzetközi baristacsapattal a nicaraguai Sella Negra falu melletti kávéültetvényen. Miközben ugyanolyan nehéz körülmények között éltek és dolgoztak, mint az ültetvények helyi munkásai, megtanulták még inkább becsülni a kávét. Az előadás végső kicsengése éppen ez volt: egy csomag kávé fantasztikus mennyiségű emberi munkát rejt, ezért megérdemli, hogy azok, akik a pultban dolgoznak vele, megtiszteljék azzal is, hogy kiváló minőségben készítik el belőle a kávéitalokat.

Senkáriuk András, a Barista Hungary vezetője ehhez kapcsolódva ugyancsak a minőségre hívta fel a figyelmet: előadásában azt foglalta össze, hogy a vendéglátásban a kávékészítés folyamata során mely pontokon veszhet el a minőség. Hangsúlyozta, hogy ezek a hibák odafigyeléssel, kis idő- és energiaráfordítással kiküszöbölhetők, az így elért kiváló minőség pedig (a kávéültetvények dolgozóitól a vendégekig) minden résztvevőt megtisztel.

A következő blokkban az italkultúráról esett szó. Elsőként Harmath Csaba, az Aréna Catering vezetője beszélt arról, hogy milyen tendenciákat lát a világ borkultúrájában. Az egyik legfontosabb észrevétele az volt, hogy a borvilág „fehéredik”, azaz a testes vörösborok helyett egyre inkább a gyümölcsös fehérek kerülnek előtérbe. Véleménye szerint Magyarországnak is fehérborban lenne érdemes megmutatnia magát a világnak. Ugyancsak a frissülés irányába mutat a rosék növekvő népszerűsége. Ami pedig a vöröseket illeti, a fa íz egyre inkább visszaszorul, és itt is előtérbe kerülnek a játékos savak, a gyümölcsös jelleg. Végül egy jó tanács a vendéglők tulajdonosainak: a vendégek kedvére való, igényes borlap összeállításához érdemes szakember (sommelier) segítségét kérni.

Az italblokk következő előadója Csóka Sándor, a Borsodi Sörgyár kereskedelmi marketingvezetője volt, aki a csapolt sörök hazai piaci helyzetéről szólva elmondta, hogy 2003 óta folyamatosan csökken ezek eladása a vendéglátásban, míg a palackosoké nő. Ennek okaként egyrészt a sörgyártók kommunikációs elmaradását, másrészt az oktatás és a fogyasztási kultúra hiányosságait, illetve a vendéglátók érdektelenségét említette. (Sokan ugyanis úgy gondolják, egyszerűbb és olcsóbb eladni egy üveg sört, mint ugyanazt jó minőségben csapolni.) Ezután Csóka úr lépésről lépésre levezette, hogyan kell tökéletes minőségben sört csapolni, és a vendég el tenni. Végül kalkuláció is készült arról, hogy ez mennyibe kerül a vendéglősnek. Az eredmény azt mutatja, hogy az igényes csapoltsör-eladás mindenképpen megéri.

A délutáni előadások sorát Dez O’Connel Magyarországon élő brit bartender zárta, aki a magyar bálkultúráról szerzett tapasztalatairól beszélt. Fiatal az itteni bárkultúra, mondta, ami egyben azt is jelenti, hogy még sok fejlődési lehetőséget rejt. Érdekes módon hiányzik a hazai hotel bárkultúra, ami pedig sok esetben a szakma csúcsa. Fontos lenne az is, hogy a bártulajdonosok funkcionális elvek alapján, és ne csak a designra figyelve tervezzék meg az üzletüket. Az italválasztékra is fordítsanak kellő gondot: érdemes egyedi, rájuk jellemző kínálatot kialakítani. Becsüljék meg és képezzék tovább a csaposokat, mixereket, hogy azok kellő szakmai tudással és önbecsüléssel, elégedetten, barátságosan és mosolyogva szolgálják ki a vendégeket, akik élményt szeretnének kapni a bárpultnál.

A kiállítótérben egész nap zajlottak a bemutatók, kóstolók. A kiállítói standok mellett hat ismert bármixer tartott vezetett italkóstolókat, Gulyás Csaba a whisky-kről, Hatvani Etele a vodkákról, Hatvani Zília a ginekről, Kiss Antal a rumokról, Kocsis Lilla a különleges italokról, Nagy Zoltán pedig a pálinkákról tartott rövid előadásokat.

Nagy érdeklődés fogadta a két barista-bemutatót, Molnár Attila és Senkáriuk András a gyakorlatban is megmutatták, milyen a jól elkészített és megfelelően szervírozott kávé.

Pataki Ádám azon kevés szakmabeliek egyike, akik évek óta foglalkozik a molekuláris mixológiával. Szokatlan, különleges textúrájú és ízű koktélokat készített, bemutatta a szükséges alapanyagokat és eszközöket, s a közönség lelkesen próbálta ki a tudományosan, ám perceg alatt elkészített italokat.

Hatalmas lelkesedés fogadta a Flair Planet két fiatal mixerét, Kovács Antit és Kovács Gyurit, akik a flair bartendinget, vagyis az akrobatikus koktélkészítést mutatták meg, igazán látványosan.

A rendezvény sztárvendége, az angol rumnagykövet Ian Burrell egész nap a helyszínen tartózkodott, számos érdeklődővel ismerkedett meg, s előadásában olyan rumkülönlegességeket mutatott be, melyek Magyarországon nem hozzáférhetők. Nemcsak beszélt a rumokról, hanem koktélokat is kevert Nagy Zoltánnal közösen, prezentációjának célja az volt, hogy megmutassa, a klasszikus italok hogyan készíthetők el másképp, modernizálva, mégis egyszerűen.

A rendezvény 7 óra után ért véget, s rövid időn belül teltház lett a Boutiq’ bárban, az after party helyszínén. A buli éjfélig tartott, a szakma színe-java felbukkant nemcsak napközben, hanem este is, hogy igyon egy pár igazán jó koktélt. S akiknek még ez sem volt elég a Club Pinkben zárták az éjszakát, ahol a népszerű, havonkénti Baarpult-party zajlott reggelig.

A Kreatív Italfórum 2011-ben folytatódik, de a szakmát és a gasztronómia iránt érdeklődőket június 1-én várjuk a Kreatív Konyha Fórumra. További információk hamarosan!