A turizmus helye az új kormányzati stratégiában

szerző: Vámos Éva
cikk küldés nyomtatás

Azt már több fórumon is deklarálta az új kormány, hogy a turizmust kulcsfontosságú ágazatnak tartja, azzal kapcsolatban azonban, hogy ez konkrétan milyen intézkedésekben fog megnyilvánulni, illetve, hogy csökkentik-e például a szakma képviselői által egyértelműen túlzottnak tartott szállodai áfát, egyelőre nagy a homály.

A Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM) kapott válasz alapján azt lehet mondani, hogy a kormányzat fontosnak ágazatnak tartja a turizmust. A minisztérium becslései szerint a turizmus adja a foglalkoztatás és a bruttó hazai össztermék 6 százalékát. Az exportálható szolgáltatások körének bővítésével, a fogászati, rehabilitációs és megelőző orvosi szolgáltatásokra építve, a szektor a gazdaság egyik mozgatórugója lehet. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai műhelymunkát indít a 2011-től induló második Széchenyi terv kidolgozására. A cél az, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztéseinek ösztönzésén legyen 70 százalékban a hangsúly a korábbi 30 százalékos részesedéssel szemben. A terv véglegesítése előtt még tartanak egy széles körű szakmai egyeztetést, aminek első lépése egy nyáron megrendezendő szakmai konzultáció lesz. A fejlesztések új hangsúlya az infrastrukturális beruházások helyett a szolgáltatások fejlesztésén és a keresletösztönzésen kell, hogy legyen.

Lesz-e áfacsökkentés?

A Magyar Szállodaszövetség 2010 márciusában elkészítette egy javaslatcsomagot arról, mit vár az új kormánytól. Az NGM-ből kapott válaszokból kiderül, hogy az említett javaslatok mellett a minisztérium a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők javaslatait is áttekinti, ami egyébként szintén az utazási csomagot terhelő 25 százalékos áfa csökkentését indítványozza. „Ezeket az egymástól elszigetelt javaslatokat egyben kell kezelni, egységes koncepció alapján lehet a változtatásokról dönteni a költségvetés jelenlegi, szűk mozgásterében. A szakmai szövetségekkel az egyeztetés folyamatban van.” – áll a Vendéglátás kérdéseire küldött anyagban.

A többi feltett kérdésre is viszonylag kevés konkrétumot tartalmazó válaszokat kaptunk. A vidéki repülőterek fejlesztésével kapcsolatban például az derült ki, hogy a kormány a turizmus szempontjából nagyon fontosnak tartja a légiközlekedést, és az ország légi szállítási képességét stratégiai kérdésként kezeli. A debreceni, sármelléki és budapesti repülőterekről külön elemzés készül. Döntések ezt követően születhetnek.

A Magyar Turizmus Zrt. feladata a nemzeti turisztikai marketing tevékenység megvalósítása. Alapvető cél a vendégforgalom növelése, amelynek egyik leghatékonyabb megoldása a partnerekkel együttműködésben megvalósított akciók. 2011-ben a turisztikai promóció középpontjában az egészségturizmus lesz. Ennek megvalósítását széleskörű együttműködéssel tervezik megvalósítani. A kampányok előkészítésével kapcsolatos konzultációk az érintett szakmai szervezetekkel már elkezdődtek – állítja az NGM. Mivel az egészségturisztikai szolgáltatások jelentős része Budapesten található, így a főváros is profitálhat a jövő évben hazai és uniós forrásokból megvalósítani tervezett kiemelt kampányokból.

Négylépcsős cselekvési terv

A turizmus gondjait az elképzelés szerint egy négylépcsős cselekvési tervvel kívánja megoldani az új kormány. Elsőként a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát (NTS) kell újragondolni – mondta Matolcsy György még mint a turizmusért is felelős nemzetgazdasági miniszterjelölt az Országgyűlés Sport- és turisztikai illetve Oktatási, tudományos és kutatási bizottsága előtti meghallgatásán május végén. Második lépcsőben meg kell alkotni az ágazatot egészében szabályozó Turizmus Törvényt, harmadikként pedig a megfelelő közgazdasági környezet megteremtése szükséges. Ennek négy komponensből kell állnia, amelyek a következők lesznek: az adózási jogszabályok és terhek egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése, a beruházások átcsoportosítása illetve a szakképzés megreformálása. A cselekvési terv negyedik lépcsőjeként elengedhetetlen a megfelelő kormányzati és üzleti szervezési környezet biztosítása. A www.turizmusonline.hu beszámolója szerint képviselői kérdésre reagálva Matolcsy György kijelentette, hogy a turizmus fejlesztésére fordítható uniós források elosztását a hatékonyság érdekében szintén újra kell gondolni. Erre van lehetőség, hiszen a források átcsoportosítása a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik. Egyszerűbb adóztatást helyezett kilátásba a miniszterjelölt a falusi turizmus számára, illetve több képviselő kérdésére is válaszolva Matolcsy elmondta, hogy felül fogják vizsgálni a falusi vendéglátást megnehezítő, sokat vitatott élelmiszer-higiéniai szabályrendszert (HACCP) is.

Egyelőre kevés az információ

Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) főtitkára azt mondta, egyelőre nincs elég információ ahhoz, hogy kiderüljön, számíthat-e az ágazat kedvező fordulatra. Az jó, hogy az új kormány a turizmust tartja az egyik kitörési pontnak, bár egyelőre nem látszanak azok az intézkedések, amelyekben ez megnyilvánulna. „Bizonytalan, mi lesz az üdülési csekkel, az áfacsökkentésről sincs hír, bár azt is megértem, hogy jelenlegi helyzetben nem könnyű a költségvetést befolyásoló döntéseket hozni.” – magyarázta. Egyelőre kérdés az is, mekkora lesz az MT Zrt. költségvetése, mennyi jut nemzeti marketingre, és hogy mi lesz a turisztikai adóval.

Kovács István annyit megjegyzett, hogy alaposan át kell gondolni, az egészségturizmusban milyen irányban kívánunk továbblépni, mik a lehetőségeink, egyáltalán mire van nemzetközi kereslet. Elemezni kell a számokat is, azok pedig azt mutatják, hogy gyógyszállodáink forgalma évek óta csökken, legjobb esetben stagnál. Ezekben csökken az átlagos tartózkodási idő, ami azt mutatja, hogy a klasszikus gyógyszolgáltatást igénybe vevő vendégek száma és aránya csökken. A gyógyszállodák gyakorlatilag tíz év óta nem tudnak árat emelni, holott tudjuk, milyen költségemelkedés ment végbe ebben az évtizedben. Jövedelmezőségük emiatt drasztikusan visszaesett. „Persze lehet új gyógy szolgáltatásokat kitalálni, mondjuk plasztikai műtéteket, egyéb orvosi beavatkozásokat kínálni, de ezek kialakítása, bevezetése időigényes, bonyolult folyamat, gyors növekedés elérésére kevés az esély. Áttörést eredményezne, ha az EU szabályozás lehetővé tenné, hogy a tagállamok polgárai maguk döntenék el, hol vesznek igénybe különféle orvosi, egészségügyi kezeléseket, amit aztán a betegbiztosítók fizetnének. Erre viszont kevés az esély, minden tagország egészségügyi lobbyja védi saját érdekeit. Mindenesetre a diplomáciának itt lenne, mit tennie.” – fejtette ki az MSZSZ főtitkára.

Az egyeztetésekkel kapcsolatban Kovács István azt mondta: „Már sor került egy találkozóra Horváth Endre helyettes államtitkárral, amikor átnyújtottuk és a rövid tájékoztatást adtunk a javaslatainkról. Azt reméljük, hogy ez egy induló párbeszéd kezdete, várjuk a folytatást.”